fesztiválzöldítés, zéró hulladék, fenntarthatóság, zenei fesztivál, fenntartható rendezvényszervezés, ökológiai lábnyom
Megérkeztünk a legellentmondásosabb témánkhoz, az idei Gyüttment Fesztivál CO2 kibocsátásához.
Hogy ne kelljen lejjebb görgetni, itt elárulom: 96,4 tonna CO2e lett a végeredmény!
Continue reading “A Gyüttment karbon lábnyoma”
A szervezők a médiában a Gyüttment védjegyeként emlegetett zéró hulladék koncepciót idén tovább fejlesztették. A zéró hulladék építőtábor mellett a fő hangsúlyt a hitelesség támogatására, a kommunikációra és a tudatformálásra helyezték, ezek külön programként szerepeltek a zéró hulladék akciótervben. A Rendezöldj! munkacsoportja a Gyüttment kommunikációs csapatával együtt már 8 hónappal a fesztivál előtt megkezdte az online felkészítést. A fesztivál során a beléptetésnél és az infópultnál volt zéró hulladék tanácsadás, a bevezető utakon pedig végig újrahasznált anyagokból készült tájékoztató feliratokat helyeztünk el. A Használd újra! nevű workshopunknál összesen 46 ember készített valamilyen ékszert, díszt vagy használati tárgyat fesztiválszemétből, és még kerékpáros telefon töltésre is volt lehetőség (bár térerő híján nem volt sok lemerült telefon).
Continue reading “Gyüttment Fesztivál 2019: hulladékgazdálkodás”
Az alomszék, mint a megoldás a fesztiválok egyik leggyakrabban kritizált mobil WC rendszereire már évtizedek óta jelen van Magyarországon. Fontos megkülönböztetni a megjelenésében hasonló, de működésében merőben más buditól (pottyantós WC), ill. a vízöblítéses, valódi WC-től (angol WC). A WC szó maga az angol water closet rövidítéséből ered, és eredetileg vízöblítéses megoldásokat jelentett.
De mi is ez a különbség?
Continue reading “Az alomszék: egy zéró hulladék illemhely”
Amikor idén tavasszal, több száz pályázat közül kiválasztották a Gyüttment Fesztivál helyszínét, még fel sem merült, hogy a szekszárdi Sötétvölgy térerőmentes területe alapvető kérdéseket vet majd fel a lebonyolítás során. Abban már hamarabb egyetértés született, hogy az zöldítés következő, kézenfekvő lépése az energiát és a hangosítást fogja érinteni, így megszületett a döntés: kizárólag unplugged, akusztikus koncertek lesznek. Ezt egyrészt a helyi áramellátás korlátozott teljesítménye indokolta, másrészt pedig a természetvédelmi terület és a zajszennyezés összeférhetetlensége.
Continue reading “Gyüttment Fesztivál 2019 – Az ország első szelíd fesztiválja ”
Első alkalommal rendezték meg a pomázi Csikóvári Lovastanya területén az ökológiai spiritualitás jegyében a Tanyasi Spiri-Muri fesztivált. Jó volt látni, hogy még egy ilyen pici rendezvénynél is mennyi mindenre lehet figyelni a zöldítés terén.
Continue reading “Évadzáró: Spiri-Muri”
Az egyik legjelentősebb hulladékforrás egy fesztiválon az étkezés, étkeztetés (és itatás). Az évek során bebizonyosodott, hogy ez nem csak egy elhanyagolt területe a fesztiválszervezésnek, de megfelelő szakmai háttérrel és előszervezéssel jelentős bevételi forrása is lehet bármelyik rendezvénynek.
Continue reading “Gyüttment konyha”Az Index nemrég megjelent cikkében arra keresnek választ, miért maradt el az idei Kerekdomb Fesztivál. Az okok között sorolják a kultúr-TAO megszüntetését meg azt, hogy 400 fesztivált nem bír el egy ilyen kis ország. A kultúr-TAO ügyén túllépve azért érdekes, hogy a Kerekdomb mellett a Művészetek Völgyét is szervező cég politikailag “ellenzékinek” mondható, míg a hangosan sikeres VOLT, Balaton Sound és Sziget Fesztivál szervezője mintha máshová kötődne…
Általában minden fesztivált megelőz egy helyszíni előkészítési fázis, más néven építőtábor. Zéró hulladék szempontból ez egy gyakran elhanyagolt terület, mert mindenki a fesztivál hulladékkezelésére koncentrál, és hát valljuk be, nem egyszerű feladat egy építkezés során figyelni a beszerzésre és újrahasználatra. Tavaly ez bevallottan nem sikerült, sőt, az építőtábor során szelektív hulladékgyűjtést kellet alkalmaznunk, ami valójában csak a mi kényelmünket szolgálta – emiatt a fesztivál össz-hulladékának egy jelentős részét mi termeltük ebben az időszakban. Idén időben megtörténtek az előkészületek, és már hetekkel az építőtábor előtt átgondoltuk, milyen módszerekkel tudjuk a leghatékonyabban csökkenteni a fesztivált megelőző két hét hulladékát. Külön zéró hulladék szabályzatot írtunk csak az építőtáborban résztvevőknek, (Építőtábor – Gyüttment 2019 Zéró Hulladék) ill. kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az építkezés és dekor anyagszükségletét (csavarok, faanyag, vásznak, festékek, stb.) lehetőleg teljesen újrahasznált forrásból fedezzük. Aki tudta, elhozta otthonról a felesleges, kidobásra szánt alapanyagait, a belső fórumokon öreg párnahuzatokat, befőttes üvegeket és lepedőket kerestünk, az élelmiszert pedig már a legelejétől fogva igyekeztünk helyi, csomagolásmentes forrásból beszerezni.
Continue reading “Gyüttment Fesztivál építőtábor”A tavaszi “Egy nap városi ökobandázás”-on találkoztunk a Malom Fesztivál két szervezőjével, akik a Zéró hulladék fesztiválok c. előadásunkra érkeztek. Nagy örömünkre meghívtak minket a rendezvényükre, amit immár hatodszor szerveznek meg a szerbiai Orom község határában. Bár éppen Gyüttment-építőtáboroztunk, szűk három napra mégis el tudtunk szakadni, hogy megnézzük életünk első külföldi fesztiválját szakmai szempontból. Kellemes meglepetés ért minket, hisz lépten-nyomon látható volt a építés és a dekor során alkalmazott újrahasználat és lebomló alapanyag felhasználás.
Continue reading “Malom Fesztivál”
Immár harmadik alkalommal vettünk részt fesztiválzöldítő szervezetként a Samsara Fesztiválon. A Rendezöldj! javaslatára kezdtek bele idén egy zéró hulladék kampányba, de sem az előkészítésbe, sem pedig a lebonyolításba nem vonták be a szervezetünket, továbbá semmiféle szóbeli vagy írásos megállapodás nem született, hogy vezényeljünk le egy zéró hulladék kampányt vagy kezeljük a fesztivál hulladékát. Többszöri kérésünk és javaslatunk ellenére vezették be a szemeteszsákokért fizetendő 10 Euró kauciót, az ebből fakadó nemzetközi botrány részleteiről mindenki tájékozódhat a honlapjukon, ill. az Index Tékozló Homár oldalán, mi nem kívánjuk a továbbiakban kommentálni az ügyet.
Miért fontosak mégis a Samsarán történtek szakmai szempontból? Mert bebizonyosodott a gyakorlatban is, amit az “Útmutató Zéró Hulladék Fesztiválok szervezéséhez” c. kiadványunkban többször nyomatékosítottunk, hogy egy megfelelően előkészített, profi kommunikációs kampány nélkül ne kezdjen bele senki egy zéró hulladék programba, pláne nem egy jegyáron felüli szemétdíj bevezetésével.
A zéró hulladék alapelve, hogy önkéntes alapon működik, és a vendégeket együttműködő partnerként kell kezelni, nem pedig megszégyeníteni. Vannak fesztiválok, ahol a beléptetésnél biztonsági okokra hivatkozva elveszik a közveszélyes eszközöket: az alkoholt és az üvegpalackokat , de azt mindenki tudja, hogy a háttérben az húzódik meg, hogy a vendég vásároljon csak ezer forintos sört a fesztivál saját kocsmájában, ne pedig negyed áron a közeli vegyesboltban. Nem lehet ugyanezt az elvet alkalmazni egy zéró hulladék fesztivál esetén, azaz megtiltani az egyszer használatos csomagolóanyagok behozatalát a területre. Vagyis lehet, de ezzel a lépéssel kezdődik az addig együttműködő vendégsereg elidegenítése. Egy szemeteszsákért elkért kaució újabb ellenérzést szül, így aztán hiába az írásbeli felhívás és szóbeli tájékoztatás, a vendégek többé nem érzik magukénak a hulladék kérdését.
